A nemzetközi bíráskodás kiterjedté válása egyre erőteljesebb hatást gyakorol az államok szuverenitására és szabályozási lehetőségeire is. Az elmúlt több mint fél évszázad jogfejlődésnek eredményeként ugyanis megtört mind a nemzetközi jog államközpontúsága, mind pedig a nemzetközi vitarendezés kizárólagos államközi jellege. Ennek megfelelően a természetes és jogi személyek egyrészt az államokkal szemben jogosultságokat nyertek – például az egyetemes emberi jogok érvényesítése vagy a beruházásvédelmi egyezmények létrehozása révén –, másrészt azonban a nemzetközi büntetőjog alapján felelősség is terheli őket. Mindemellett, jól látható, hogy napjainkban egyre több szereplő jelenik meg, és kívánja jogait vagy érdekeit érvényesíteni a nemzetközi bíróságok előtt: az államok és természetes személyek mellett már a civil szervezetek (NGO-k) és transznacionális vállalatok is.

A nemzetközi bíróságok mára komoly joggyakorlatot alakítottak ki a nemzetközi jog különféle fragmentált területein. Mindez befolyásolja a nemzetközi jog alkotásának dinamikáját és felvetődik a kérdés, hogy hol húzódik a jogalkalmazás és a jogalkotás határa. Mi a nemzetközi bíráskodás funkciója és melyek a határai? Milyen szerepet játszik ebben az államok által kialakított konszenzus? Ezeket a kérdéseket járja körbe Michael Herz, a Nemzetközi Büntetőbíróság Védői Hivatalának jogásza, akivel Kulcsár Hanna, az MCC Jogi Iskolájának debreceni diákja beszélget.

Az előadás angol nyelven zajlik, tolmácskészüléket és tolmácsolást nem biztosítunk.

Előadó: Michael Herz- Nemzetközi Büntetőbíróság Védői Hivatalának jogásza

Időpont: 2024.11.12. (kedd) 17:30

Helyszín: Debreceni Egyetem – Állam- és Jogtudományi Kar – 4028 Debrecen, Kassai út 26.

Regisztráció