Olvasási idő: 3 perc
24 éve emlékezünk meg február 25-én a kommunizmus áldozatairól Magyarországon. Terhelt múltunk ezen korszakában koholt vádak alapján, kínzásokkal szerzett beismerő vallomások által végeztek ki embereket, s temették őket álnév alatt tömegsírokba vagy jeltelen parcellákba. Az MCC veszprémi képzési központjában Dr. Susa Évát, igazságügyi antropológus a tömegsírok áldozatainak azonosítási folyamatáról tartott előadást.
A meghívott szakember részletesen bemutatta azt a folyamatot, amely minden esetben csak kérvényre indulhat el. Mint mondta: amennyiben engedélyt nyer a beadvány, úgy összeáll egy szakértői csapat a feladatra. A történelmi tisztánlátás érdekében a teamben régész, antropológus és történész szakemberek dolgoznak együtt, akik egy abszolút jeltelen sírból DNS szintű azonosítással egy személy azonosságát igazolni tudják.
Dr. Susa Éva elmondta, hogy a folyamat rendkívül időigényes és költséges. Magára a sírfeltárásra csak akkor kerülhet sor, ha az írott emlékek, bizonyítékok alapján teljesen a bizonyosság az elhunyt áldozat hollétéről, illetve kellő releváns történelmi emlék áll rendelkezésre a beazonosíthatósághoz, hiszen ebben a feladatban fontos szem előtt tartani a végtisztesség, a sírok fölösleges háborgatásának. Közel 30 éves munka alatt majdnem száz embernek tudták már megadni a végtisztességet, a méltó temetést.
Az előadás alatt a vendégek megismerhették a szuperimpozíciós kép alkalmazását, ahol az elhunyt korábbi fényképeit (több életkorából) összevetik a talált koponyacsonttal, egyezés esetén összevetítve a koponyaképe és a portréfotója szemmel láthatóan is tárja fel az egyezést. Szintén izgalmas szakmai műhelytitok volt, hogy hogyan találhattak DNS-t 50-60 éve elhunyt embereknél: Boldog Sándor István, szalézi szerzetesnél például a DNS profil kialakításához Sándor István testvérével folytatott levelezését használták fel. A régi borítékról szerzett nyálminta alapján tudták a kegyeleti sírfeltárásban kiemelt csontokat beazonosítani.
