Középiskolás diákjainkkal megemlékeztünk a magyar költészet napjáról József Attila születésnapján. Fókuszban a költészet és a versírás állt. Bárdos Nóra tanárnő segítségével a diákok megkapó és kifejező verseket alkothattak.
A fiatalok szabadjára engedhették kreativitásukat is, ugyanis ismert magyar költők verseit fogalmazták át mai modern nyelvre.
Az MCC-sek hallhattak József Attila életéről, verseket elemeztek, verseket írtak haiku műfajban. A klubdélután végén pedig összemérhették tudásukat egy izgalmas kvíz folyamán.
Legyen szó érzelmekről, környezetről vagy bármiről, a költészet segít kifejezni gondolatainkat.
Április 26-án a Mathias Corvinus Collegium Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző keretében megrendezésre került egy különleges esemény, mely nem csupán a közösségépítést szolgálta, hanem egy nemes cél, Koncsánszki Emília, a szarkómával küzdő fiatal lány gyógyulásának támogatását is.
A '90-es évek hangulatát idéző dekorációval, üdítőkkel és szendvicsekkel vártuk a vendégeket, akik saját italaikkal és süteményeikkel tették még gazdagabbá az asztal kínálatát. Az est fénypontjai között szerepelt a tombolasorsolás, amelynek teljes bevételét Emília javára ajánlottuk fel. A sorsoláson a Magyar Református Szeretetszolgálat és az MCC által támogatott nyeremények kerültek kiosztásra.
Örömmel jelentjük, hogy összesen közel 280 000 forint adomány gyűlt össze, melyet teljes egészében Emília kezelésére fordítunk.
2024. április 27-én “Egy csipet Kárpátalja Felvidékre” elnevezésű eseményre került sor, ahol Kárpátalja íróival találkozhatott a felvidéki olvasó. A rendezvénynek a zselízi Magyar Ház adott otthont.
Az előadókat a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság tagjai (Dupka György, Shrek Tímea, Sz. Kárpáthy Kata), és a Credo Együttes tagjai (Györkené Csákány Marianna és Ivaskovics József) alkották.
Az esemény során irodalmi előadások, könyvbemutatók, irányított és kötetlen beszélgetések, megzenésített versek várták az érdeklődőket.
A rendezvényt a Bethlen Gábor Alap, az MCC, a Zselízi Alapiskola, Csenger Tibor és Sokol László támogatta.
A magyar történelem egyik felkavaró és fájdalmas epizódja, a Batthyány-per, mély nyomot hagyott az ország társadalmi emlékezetében. Az 1849. augusztus 16-án Olmützben tartott haditörvényszék nem csupán egy politikai vezető sorsát pecsételte meg, hanem a magyar jog- és politikai rendszer alapjait is megrendített
Részletesebben Batthyány-per elemeiről és a kor politikai-jogi viszontagságairól egy panelbeszélgetés keretein belül beszélgettünk a Károli Gáspár Református Egyetem professzorával, Dr. Stipta Istvánnal. Az előadás célja, hogy e fontos (jog)történeti eseményt mélyelemezze, és a magyar jogtörténet kontextusába elhelyezze. Kiemelten foglalkoztunk a per jogi aspektusaival, a koholt vádak hátterével, valamint Batthyány Lajos szerepével és örökségével a magyar korabeli politikában és társadalomban.
A Női Közéleti Vezetőképző évről évre visszatérő kiemelt jogalkotási projektfeladatának keretében kormányelőterjesztést kell írnia a résztvevőknek.
Az előterjesztést az adott terület szabályozási koncepciójával kapcsolatban kiadott feladatszabás/céltételezés alapján kell megalkotni, meghatározott tárcákhoz kapcsolódó szerepekben, mentorok segítségével. A téma csapatonként kerül meghatározásra. A négy csapat mindegyikének egy-egy előterjesztést kell benyújtania a képzeletbeli Kormány számára, imitálva a tárcaközi köröztetést, közigazgatási államtitkári értekezletet, valamint a parlamenti szakaszt. A parlamenti szakaszhoz kapcsolódóan a csapatok összeállítanak egy parlamenti expozét, melyet a csapatból általuk választott miniszter mond el a „Parlament” előtt májusban, a feladat lezárásaként. Az előterjesztéseket és a szóbeli teljesítményt szakmai zsűri vizsgálja meg előre megadott szempontok alapján, majd kiválasztásra kerül a győztes csapat és a legjobb szónokok.
Az előterjesztésekkel kapcsolatosan elvárás, hogy azok tudományos kutatáson alapuló, szabatosan megfogalmazott pályamunkák legyenek, valamint hosszútávú koncepción alapuljanak; a négy csapatnak kötelező folyamatosan konzultálnia a mentorokkal, legalább havonta két alkalommal (online vagy személyesen).
A témakörök mindegyikénél elvárás a szakmai kidolgozottság, kutatómunka, fiktív társadalmi egyeztetés, nemzetközi kitekintés, önálló kodifikációs munka, a VI. évfolyam esetében pedig különleges feltételként jelent meg a mesterséges intelligencia eszközrendszerének holisztikus bevonása. Az előterjesztéseknek így tartalmaznia kellett témától függően egy- vagy több AI innovációt, ötletet, amely eszközként támogatja az elérendő stratégiai célt és elviekben megvalósítható.