Olvasási idő: 2 perc

Élénk szellemi vita övezte az ír-amerikai profeszszor előadást a pécsi MCC-ben. James Greenaway arról értekezett, hogy ki volt Eric Voegelin, mit jelent az ostobaság filozófiai nézőpontból és hogyan jellemezhető a kozmoszban való létezésünk? Látszólag nehéz összefüggést találni az előző kérdések közt, a tudós azonban mégis izgalmas magyarázatokkal állt elő.

A St. Mary Egyetem professzora szerint a politikai vallás a struktúráját kereszténységből veszi át. Messiást állít az emberek elé, értékeket határoz meg és megváltást ígér. Lehetővé teszi, hogy az ideológia nevében bármit meg lehessen tenni. Ugyanakkor nem létezik ostobasághoz való jog - emlékezetet Voegelin. A valóság megismerésére való törekvés a kulcs, amely nem más, mint az ember, a társadalom, Isten és a kozmosz harmóniája, amelynek csak a szeretet lehet a mozgatórugója.

„Csak akkor tudsz gyászolni, ha előtte szerettél” – mondta az ír-amerikai filozófus. Előadónk szerint a szeretet lehetővé teszi, az Isten és az emberek közti kommunikációt. Greenaway úgy látja, a szeretet élet és halál között is átívelő köztes tér, hiszen akit az életben szerettél, azt halála után is szeretni fogod.

A filozófus úgy látja, a bölcsesség nem emberi, hanem isteni tulajdonság. Az ostobaságot a Szókratész előtti időkben nem sértésként, hanem a bölcsességet kereső, vagyis az isteni tudást megérteni akaró emberre használták.

„Az ideológiák korában nem tehetünk mást, mint visszafoglalni a valóságot” - Voegelin 40es években tett kijelentése ma is aktuális - hívta fel a figyelmet James Greenaway az MCC pécsi előadásán, ahol az előadást követően csak úgy záporoztak a kérdések és sikerült elmerülni a politikai filozófia rejtelmeiben.